Írta: Németh Csaba ,  - Frissítve: 9th February, 2013 - 11:52am

Téma: 

 

A cigányságnak saját magának is van felelőssége és van kötelessége abban, hogy a saját életét jobbá tegye – jelentette ki Lakatos Attila cigány vajda a Bayer Zsolt újságírónak adott interjúban az Echo Tv Korrektúra című műsorában. Lakatos Attila felhívta rá a figyelmet, hogy a cigány országos vezetők és a cigányvezetők mindig azt hangoztatják, hogy a cigányság lett a rendszerváltás legnagyobb áldozata, de álláspontja szerint ez a mondat egy szlogenné vált, mert a cigánynak a rendszerváltás előtt is megvolt a lehetősége, hogy tanuljon.

A Bayer Zsolt újságírónak adott interjúban a borsodi vajda annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a cigányoknak igenis van lehetőségük tanulni, de már a rendszerváltás előtt sem törekedtek erre. Közlése szerint százból két cigány tanult, de a többi nem. „A cigányszülők azt mondták, elég nektek a nyolc általános iskola, szerezzetek jogosítványt, lesz Zsigulitok, és azzal ti tudtok dolgozni, üzletelgetni. Akkor lett kocsink, most meg nincs benzinre pénzünk” – tette hozzá Lakatos Attila. A vajda szerint továbbra sincs senkinek megtiltva, hogy tanuljon, hogy a szülők oktassák, taníttassák a gyermekeiket. Lakatos Attila felidézte édesapja szavait, miszerint dolgozni kell, tisztelni a másikat és tanulni kell. Hozzáfűzte: mindig azt mondta, hogy a tudást soha nem lehet elvenni senkitől. A vállalkozó a cigányság legnagyobb ellenségének a saját butaságát tartja. Úgy véli, a cigányságnak saját magának is van felelőssége és van kötelessége abban, hogy a saját életét jobbá tegye, hiszen az országban a magyarok és a cigányok együtt élnek. „Persze, hogy tenni kell azért, hogy együtt tudjunk élni. Benne kell, hogy legyen az emberekben, hogy mi a kötelességük. A cigányvezetőken el kell menniük minden megyében a cigányokhoz, és beszélniük kell velük, és kell nekik mondani, hogy mit szabad, és mit nem” – hívta fel rá a figyelmet Lakatos Attila. Az interjúban szóba került a nevezetes szilveszteri szigethalmi késelés, mely után Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap publicistája azt írta a lap hasábjain, hogy a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre, nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen, a cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Erre reagálva a borsodi cigányvajda leszögezte: ő abban az egy részben nincs benne, ő abban van benne, amelyik nem követ el ilyet. Bayer Zsolthoz intézve szavait hozzátette: amint kimondtad azt, hogy állatként viselkedik a cigányság – nem érdekel, hogy egy része, vagy nem egy része – abban a pillanatban vérbe forog a szemem, hogy miért mondtál te ilyet. Ugyanakkor Lakatos Attila a saját nagy szívfájdalmának nevezte, hogy az ország 50 százaléka valóban ezt érzi, és szerinte ez az, amit meg kell változtatni. A borsodi cigányvajda nem tagadta, hogy előfordulhatnak olyan Borsod-Abaúj-Zemplén megyei falvak, ahol a javarészt idős magyarok valóban retteghetnek a cigányoktól, ugyanakkor tapasztalatai szerint másutt a nagyon jó a magyar–cigány együttélés. Sajnálatosnak tartja, hogy a huszonéves cigány fiatalok nincsenek jól megnevelve, és velük is van a legtöbb probléma. Felvetette annak lehetőségét, hogy a cigánygyerekeket – szülői belegyezéssel – bentlakásos iskolában kellene nevelni, mert ott jobb nevelésben részesülnének. Nagyon nagy gondnak nevezte, hogy a gyerek hétfőtől péntekig bejár az iskolába, ahol megtanul számolni, olvasni, írni, de a szülő meg a nagyszülő a hétvégén „kiveri belőle a tudást”. Lakatos Attila kiáll amellett, hogy igenis szükség van a szülőkkel való párbeszédre, a felnőttoktatásra is, példaképeket kell nekik felhozni. „Meg kell értetni velük, ha a gyerekeit kiiskoláztatja, akkor ő egy büszke szülő lesz. Azt kell a cigánysággal megértetni, hogy az egy jó befektetés is, mert a gyermek felnőttként tud majd gondoskodni a szüleiről” – tette hozzá. Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy a tapasztalt brutalitás és agresszivitás miből eredhet Lakatos Attila kifejtette: soha nem ölni, hanem lopni mennek. A január elején Ózdon történt emberölésről szólva úgy vélte, az ilyen sajnálatos eseteken nem segít a három csapás törvény. Ismét azt hangoztatta, hogy mindennek az oktatás az alapja, mert soha senki nem követhetne el olyat, hogy haszonért és nem haszonért bárki bárkit megöljön. A vajda mélységesen elítéli a bűncselekményeket, köztük a lopást is. Meglátása szerint a legkisebb munkát is el kell vállalni, de lopni tilos, mert abból csak a gyűlölet lesz, a cigányok elleni gyűlölet. „Az sokáig nem mehet, hogy a magyar vet, a cigány pedig arat” – szögezte le, és hozzátette: így nem lehet élni. A cigányság kiútját csakis az oktatásban, a munkahelyteremtésben és bűnmegelőzésben látja. Szerinte ezek egymásra épülnek, mert a például munkahelyteremtéssel megoldódna a bűnözés problémája. Úgy látja, olyan nincs, hogy a cigányokat vissza kell vezetni a munka világába – mert, mint mondta, az állatokat kell vezetni – , hanem szólni kell a cigányoknak, hogy menjenek dolgozni. „Nincs olyan munka, amit ne lehetne elvállalni. Ha tetszik, ha nem, menni kell, és dolgozni kell” – szögezte le. Lakatos Attila szerint a cigányság nagy ellensége a szabadidő is. A cigányvajda a brutális támadásokat egyedül az italnak és a kábítószernek tudja be, mert szerinte annak nincs értelme, hogy egy ember úgy induljon el otthonról, hogy ölni fog. A vállalkozó Borsod-Abaúj-Zemplénben felmérést is végzett, melyből kiderül, hogy a megyében 20 ezer az írástudatlan, és 22 ezer, akinek csak a nyolc általános van meg. A borsodi vajda szerint a magyar–cigány-együttéléshez az is elengedhetetlen, hogy már gyermekkorban megtanuljuk egymás kultúráját.